Ugrás a fő tartalomhoz
Menj vissza

9 Ipar, innováció és infrastruktúra

A befogadó és fenntartható iparosítás az innovációval és infrastruktúrával együtt dinamikus és versenyképes gazdasági erőket szabadíthat fel, amelyek munkahelyeket és jövedelmet teremtenek. Kulcsszerepet játszanak az új technológiák bevezetésében és népszerűsítésében, a nemzetközi kereskedelem elősegítésében és az erőforrások hatékony felhasználásának lehetővé tételében. 

A világnak azonban még hosszú ideje van hogyan kell teljes mértékben kiaknázni ezt a lehetőséget. A legkevésbé fejlett országoknak különösen fel kell gyorsítaniuk feldolgozóiparuk fejlesztését, ha el akarják érni a 2030-ra kitűzött célt, és növelniük kell a tudományos kutatásba és innovációba való befektetéseiket. 

A globális gyártás növekedése folyamatosan csökkent, még a COVID-19 világjárvány kitörése előtt is. A járvány találkozik feldolgozóipar kemény, és zavarokat okoz a globális értékláncokban és a termékellátásban. 

Az innováció és a technológiai fejlődés kulcsfontosságú ahhoz, hogy tartós megoldásokat találjunk mind a gazdasági, mind a környezeti kihívásokra, például a megnövekedett erőforrás- és energiahatékonyságra. Globálisan kutatás-fejlesztési befektetés (K+F) a GDP arányában a 2000-es 1,5 százalékról 2015-re 1,7 százalékra nőtt, és 2017-ben szinte változatlan maradt, de a fejlődő régiókban csak 1 százalék alatt volt.

A kommunikációs infrastruktúrát tekintve a világ lakosságának több mint fele ma már online él, és a világ szinte egy lefedett területen él mobilhálózattal. Becslések szerint 2019-ben 96,5 per centet legalább 2G hálózat lefedett.     

A koronavírus-járvány rávilágított, hogy sürgősen szükség van az ellenálló infrastruktúrára. Az Ázsiai Fejlesztési Bank megjegyzi, hogy a régió kritikus infrastruktúrája sok országban továbbra sem megfelelő, annak ellenére, hogy a régió az elmúlt időszakban tapasztalt gyors gazdasági növekedést és fejlődést tapasztalta. elmúlt évtizedben. Az Ázsia és a csendes-óceáni térség gazdasági és társadalmi felmérése kiemeli, hogy az infrastruktúra katasztrófákkal és éghajlatváltozással szembeni ellenálló képessége évi 434 milliárd dolláros további befektetést igényel. Ennek az összegnek még nagyobbnak kell lennie egyes alrégiókban, például a csendes-óceáni kis szigetek fejlődő államaiban.      __MASZK_23__

A legaktívabb javaslatok

Jelenleg nincsenek javaslatok

A legaktívabb viták

Jelenleg nincsenek viták

Nyitott folyamatok

Jelenleg nincsenek nyitott folyamatok
9.1
Minőségi, megbízható, fenntartható és ellenálló infrastruktúra fejlesztése, beleértve a regionális és határokon átnyúló infrastruktúrát is, a gazdasági fejlődés és az emberi jólét támogatása érdekében, a mindenki számára megfizethető és méltányos hozzáférésre összpontosítva.
9.2
Az inkluzív és fenntartható iparosítás előmozdítása, és 2030-ig jelentősen növelni kell az ipar részesedését a foglalkoztatásban és a bruttó hazai termékben, összhangban a nemzeti körülményekkel, és megduplázni részesedését a legkevésbé fejlett országokban.
9.3
A kisméretű ipari és egyéb vállalkozások – különösen a fejlődő országokban – hozzáférésének növelése a pénzügyi szolgáltatásokhoz, beleértve a megfizethető hiteleket, valamint az értékláncokba és piacokba való integrációjuk.
9.4
2030-ra korszerűsítse az infrastruktúrát és korszerűsítse az iparágakat, hogy fenntarthatóvá tegyék őket, növelve az erőforrás-felhasználás hatékonyságát, valamint a tiszta és környezetkímélő technológiák és ipari folyamatok szélesebb körű alkalmazását, és minden ország saját képességeinek megfelelően tegyen lépéseket.
9.5
Fokozza a tudományos kutatást, fejlessze az ipari ágazatok technológiai képességeit minden országban, különösen a fejlődő országokban, beleértve 2030-ig az innováció ösztönzését és az 1 millió főre jutó kutatási és fejlesztési dolgozók számának, valamint az állami és magán kutatási és fejlesztési kiadások jelentős növelését.
9.A
Fenntartható és ellenálló infrastruktúra-fejlesztés elősegítése a fejlődő országokban az afrikai országoknak, a legkevésbé fejlett országoknak, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országoknak és a fejlődő kis szigetállamoknak nyújtott fokozott pénzügyi, technológiai és technikai támogatás révén 18.
9.B
A hazai technológiai fejlesztés, a kutatás és az innováció támogatása a fejlődő országokban, többek között az ipari diverzifikáció és az áruk értéknövelése szempontjából kedvező szakpolitikai környezet biztosításával.
9.C
Jelentősen növelni kell az információs és kommunikációs technológiához való hozzáférést, és törekedni kell arra, hogy 2020-ig egyetemes és megfizethető internet-hozzáférést biztosítsanak a legkevésbé fejlett országokban.
Ennek a célnak nincsenek helyi céljai