CONSUL DEMOCRACY

Menj vissza

11 Fenntartható városok és közösségek

A világ egyre inkább urbanizálódik. 2007 óta a világ népességének több mint fele él városokban, és ez az arány az előrejelzések szerint 2030-ra 60 százalékra fog emelkedni. 

A városok és a nagyvárosi területek a gazdasági növekedés hajtóerei – a globális GDP 0 százalékával járulnak hozzá. Ugyanakkor ezek adják a globális szén-dioxid mintegy 70 százalékát kibocsátás és az erőforrás-felhasználás több mint 60 százaléka. 

A gyors urbanizáció a nyomornegyedekben élők számának növekedését, a nem megfelelő és túlterhelt infrastruktúrát és szolgáltatásokat (például hulladékgyűjtés, víz- és szennyvízelvezetés, utak és közlekedés), a levegőszennyezés súlyosbodását és a városok nem tervezett terjeszkedését eredményezi. 

A COVID-19 hatása lesz a legnagyobb pusztító a szegény és sűrűn lakott városi területeken, különösen a világ informális településein és nyomornegyedeiben élő egymilliárd ember számára, ahol a túlzsúfoltság szintén megnehezíti az olyan ajánlott intézkedések követését, mint a társadalmi távolságtartás és az önelszigetelés. 

Az ENSZ élelmezésügyi ügynöksége, a FAO arra figyelmeztetett, hogy az éhezés és a halálesetek száma jelentősen megnövekedhet a városi területeken, ha nem tesznek megfelelő intézkedéseket. hogy a szegény és kiszolgáltatott lakosok __MASZK_13__hozzáférhetnek az élelemhez. __MASZK_15__

A legaktívabb javaslatok

Jelenleg nincsenek javaslatok

A legaktívabb viták

Jelenleg nincsenek viták

Nyitott folyamatok

Jelenleg nincsenek nyitott folyamatok
11.1
2030-ra mindenki számára biztosítani kell a megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a nyomornegyedek korszerűsítését.
11.2
2030-ig mindenki számára biztosítani kell a biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és fenntartható közlekedési rendszerekhez való hozzáférést, javítva a közúti biztonságot, különösen a tömegközlekedés bővítésével, különös tekintettel a veszélyeztetett helyzetben lévők, a nők, a gyermekek, a fogyatékkal élők és az idősek szükségleteire.
11.3
2030-ig minden országban fokozni kell az inkluzív és fenntartható urbanizációt, valamint a részvételen alapuló, integrált és fenntartható emberi településtervezés és -gazdálkodás kapacitását.
11.4
Erősítse meg a világ kulturális és természeti örökségének védelmére és védelmére irányuló erőfeszítéseket.
11.5
2030-ra jelentősen csökkenteni kell az elhunytak és az érintettek számát, valamint a katasztrófák, köztük a vízzel kapcsolatos katasztrófák által okozott közvetlen gazdasági veszteségeket a globális bruttó hazai termékhez viszonyítva, különös tekintettel a szegények és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek védelmére.
11.6
2030-ig csökkenteni kell a városok egy főre jutó kedvezőtlen környezeti hatását, többek között úgy, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a levegő minőségére, valamint a települési és egyéb hulladékkezelésre.
11.7
2030-ra egyetemes hozzáférést kell biztosítani a biztonságos, befogadó és hozzáférhető, zöld és nyilvános terekhez, különösen a nők és a gyermekek, az idősek és a fogyatékkal élők számára.
11.A
Támogassa a városi, városkörnyéki és vidéki területek közötti pozitív gazdasági, társadalmi és környezeti kapcsolatokat a nemzeti és regionális fejlesztési tervezés megerősítésével.
11.B
2020-ra jelentősen növelni kell azon városok és emberi települések számát, amelyek integrált politikákat és terveket fogadnak el és hajtanak végre a befogadás, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség érdekében, és a Sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretrendszerrel (2015–2030) összhangban dolgozzanak ki és hajtsanak végre holisztikus katasztrófakockázat-kezelést minden szinten.
11.C
A legkevésbé fejlett országok támogatása – többek között pénzügyi és technikai segítségnyújtás révén – fenntartható és ellenálló épületek helyi anyagok felhasználásával történő építésében.
Ennek a célnak nincsenek helyi céljai