Globálisan a mélyszegénységben élők száma az 1990-es 36 százalékról 2015-re 10 százalékra csökkent. A változás üteme azonban lassul, és a COVID-19 válság kockáztatja, hogy megfordítsa a több évtizedes előrehaladást a szegénység elleni küzdelemben. Az UNU World Institute for Development Economics Research által közzétett új kutatás arra figyelmeztet, hogy a a globális járvány akár félmilliárd emberrel is növelheti a globális szegénységet, vagyis a teljes népesség 8%-ával. Harminc év, 1990 óta ez lenne az első alkalom, hogy világszerte nőtt a szegénység.

Több mint 700 millió ember, vagyis a világ népességének 10 százaléka ma is a legszélsőségesebb szegénységben él. olyan alapvető szükségletek, mint az egészségügy, az oktatás, valamint a vízhez és a higiéniához való hozzáférés, hogy csak néhányat említsünk. A napi 1,90 dollárnál kevesebbből élő emberek többsége a Szaharától délre fekvő Afrikában él. Világszerte a vidéki területeken a szegénységi ráta 17,2 százalék, ami több mint háromszorosa a városi területeknek. 

A dolgozók számára a munka nem garantálja a tisztességes megélhetést. Valójában, 2018-ban világszerte a foglalkoztatott munkavállalók és családjaik 8 százaléka élt rendkívüli szegénységben. Minden ötödik gyermek mélyszegénységben él. A szegénység csökkentése szempontjából kritikus fontosságú a szociális védelem biztosítása minden gyermek és más kiszolgáltatott csoport számára.